Májusi műhelymunka - A királynő, a komorna és a rabszolga
2019. május 29-én szép számmal gyűltünk egybe a Civil Ház nagy termében. Már második alkalommal hallhattunk előadást E. Kovács Pétertől, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársától.
Már az előadás címe „ A királynő, a komorna és a rabszolga” is igen felcsigázta a résztvevők kíváncsiságát. Három asszony sorsán keresztül kaptunk első kézből olyan ismereteket, melyek eddig számunkra nem voltak köztudottak és rávilágítottak három olyan középkori asszonysorsra, ami abban a korban volt jellemző.
Elsőként I. (Anjou) Mária királynő életéről hallottunk érdekes történeteket, aki Magyarország és Horvátország királynője volt1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodója volt. Kortársai latinul királynak (rex) nevezték, mert még fogalomként is teljesen idegen volt abban a korban a királynőség, mint egyeduralkodási forma. Ahhoz, hogy nő létére elfoglalhassa a trónt, apjának I. Lajosnak fiúsíttatni kellett leányát, így jogilag férfinak számított, ezért is használták rá jogosan a rex (király) megjelölést a regina (királyné, királynő) helyett, ami akkoriban a király hitvesét jelölte. Magyarország első királynőjének nem jutott hosszú és szerencsés élet. Mária királynő korai éveit a I. (Nagy) Lajos uralkodását követő trónharcok határozták meg, és ebben neki a bábu szerep jutott, különösen az anyjának, Kotromanić Erzsébet királynénak köszönhetően. A fordulatoktól sem mentes korai éveket a Zsigmond oldalán eltöltött nyugodtabb időszak követte. Ennek vetett véget egy Vértesben történt baleset, amikor leesett a lováról, és a koraszülés következtében ő is, és a gyermeke is meghalt.
Másodikként egy éles eszű és sok mindenhez értő komorna Kottaner Jánosné született Wolfram Ilona történetét ismerhettük meg részletesen, aki a visegrádi vár lakattal őrzött kincseskamrájából 1440-ben egy februári éjszakán ellopta a Szent Koronát. A Komáromba való átkeléskor az udvarhölgyek szekere alatt beszakadt a Duna jege, de a Szent Korona és Kottaner Jánosné végül sértetlenül értek el a komáromi várba, a várandós Luxemburgi Erzsébet királyné ideiglenes udvartartásába. Megérkezésének órájában, február 22-én hajnalban mindjárt a vajúdó királynénál segédkezik, és jelen van az idő előtt érkező csecsemő, a későbbi V. László világra jöttekor. Kottanner Jánosné 1450-es években íródott naplóját a kutatók ma is páratlan értékű forrásnak tekintik, mert ezekből számos fontos adalék tudható meg. Így például Kottaner Jánosnénak köszönhetjük, hogy ma tudjuk, a koronázásnak ebben az időben három feltétele volt:
„... az egyik törvény úgy szól, hogy Magyarország királyát a szent koronával kell megkoronázni. A másik, hogy az esztergomi érsek koronázza meg. A harmadik, hogy a koronázás Fehérvárott történjék...”
Harmadikként pedig Himfi Margit a bolgár bán lányának szomorú történetét hallhattuk, aki a török portyázások idején 1390 környékén került fogságba és akit eladtak rabszolgának, de évekkel később szerencsésen hazajutott. Margit Kréta szigetén egy bizonyos Giorgio Darvasio velencei előkelő rabnőjeként élt, két lánya is született. A gazda váltságdíj nélkül, a hazautazás költségeit állva elengedte a lányt gyermekeivel együtt. Nemes lélekre vallhat ez a körülmények ellenére, szerethette Margitot, ugyanis évekkel később levélben is érdeklődött felőle. (Igaz, később szerette volna visszakapni a pénzét). Margit elindult a lányaival haza, ám egy állítólagos rokon, Redeli János, akinek haza kellett volna őket kísérnie, útközben teljesen kifosztotta. Mindenesetre Margit válaszleveleiből tudjuk, hogy a viszontlátott otthon is boldogtalanságot hozott számára. Az elrablott lányt kiközösítette a társadalom, hiszen ágyasa volt fogva tartójának, a család szégyenének számított. A helyzet paradoxona, hogy feltételezhetően csak a velencei úr és családja tartotta vele hazajövetele után a kapcsolatot. Nem tudjuk pontosan, miért akarták hazahozni, csak sejthető: a törökök áldozata volt, majd a saját családja áldozata lett.
Aki ezeket a történeteket részletesen szeretné megismerni, itt olvashat utána:
https://alfahir.hu/elso_no_a_magyar_tronon
https://elmenynektek.blog.hu/2017/12/09/az_eles_eszu_asszony_aki_ellopta_a_szent_koronat
http://ujkor.hu/content/joszomszedi-viszony-trilogia-zsigmond-kiraly-es-velence-kapcsolatarol-kotet
http://ujkor.hu/content/joszomszedi-viszony-trilogia-zsigmond-kiraly-es-velence-kapcsolatarol-kotet
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
