Női főnökök: megkérdeztük, hátrány vagy előny a nemiségük?

forrás: HEOL.hu

Megkérdeztünk néhány Heves megyei vezető pozícióban lévő nőt, hogyan vélekednek erről: érezték-e már hátrányát nemiségüknek, vagy több előnnyel jár ez a helyzet.

Topolcsik Melinda nemrég lett a Firth Rixson Hungária Kft. egri gyárának ügyvezető igazgatója. Eddig elért eredményei alapján bízták meg a kicsit sem nőies, kovácsolt termékeket gyártó cég vezetésével. Mielőtt a megyeszékhelyre került, több mint tíz évig dolgozott egy amerikai vállalatnál, ahol szintén vezetői pozícióba küzdötte fel magát. Házas, egy négy éves kislánya van.

– Problémák igazán csak a pályám elején adódtak – emlékezett vissza Topolcsik Melinda –, de azóta már bizonyítottam, hogy képes vagyok irányítani egy céget. Folyamatosan lépegettem fel a ranglétrán, és elismerték a munkámat. Hogy a férfiak megbíznak-e a döntéseimben? Hogy is fogalmazzak? Kénytelenek elfogadni, és később belátják, hogy igazam volt. Vezetői filozófiám nagyon egyszerű – őszinteség céglojalitás és a szabályok betartása – azok a kollégák, akik ezt követik, azoknak könnyű velem együtt dolgozni. Lehet, hogy furcsának tűnhet, de a női megérzésnek nincs párja, sokszor segített már a pályám során.

- Családot alapítani ilyen munka mellett, ha nincs segítsége az embernek, szinte lehetetlen. Nekem az édesanyám a legnagyobb támaszom, ő van otthon a gyermekemmel hétköznap amikor a férjem is és én is dolgozunk. 
Hogy a nők egyre gyakrabban a top- vállalatvezetés pozícióban is tevékenykednek általánosan ismert. Hogy ez milyen következménnyel van a társadalmi életünkre, a családra és a férfiak önértékelésére, még kevésbé tudjuk. A foglalkoztatottsági arányuk és képzettségük alapján ugyanakkor sokkal több nőt kellene találnunk a vezetők között, mint azt a valóságban tapasztaljuk. Hogy miért van ez, azt egy másik cikk vagy tanulmány hivatott kideríteni, de az általunk megkérdezettek egyhangúlag azt mondták: Magyarország még nem nőtt fel ehhez, Európa már igen. Gondoljunk például Angela Merkel német kancellárra, vagy II. Erzsébet brit királynőre...

Pavlova Olga a moszkvai egyetem friss mérnöki diplomásaként érkezett Magyarországra, magyar férje oldalán, négyéves kislányukkal. Mára már a Detki Keksz Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója.

– Nem rögtön vezetőként kezdtem ám... De soha nem éreztem, hogy bármilyen hátrányom származna abból, hogy nő vagyok – mesélte Pavlova Olga. – Szerintem ez orosz származásomnak is köszönhető, mert mindig érdekes voltam az embereknek, ha külsőm nem is, az akcentusom mindig figyelemfelkeltő volt. A karriert és a családot össze lehet egyeztetni, csak egy megértő pár kell, aki segít, és nekem ez megadatott.

- Bár most már látom, hogy kevés időt töltöttem a gyermekeimmel. A cégalapításkor ők még kisebbek voltak és kevesebb időt tudtam velük tölteni, mint szerettem volna. Magyarországon sok női vezetőt ismerek, de a statisztikák nem ezt mutatják, néha csodálkozom is. Azt gondolom, mi is képesek vagyunk elég erősek és karakánok lenni, jó tulajdonságaink között említeném az óvatosságot, az előrelátást és a taktikusságot – mondta.

Tőzsér Istvánné Géczi Andrea hét éve igazgatja az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, ahol többségében – 92 százalékban – nők dolgoznak. Úgy gondolja, női vezetőként sokkal többet kell nyújtani minden szempontból.

– Engem jó időben találtak meg feladatok: a két gyermekem már iskolába járt, mikor igazgató lettem. Hiszem, hogy család és karrier működhet egymás mellett, ha van egy toleráns társad. Egyet mindenképpen szem előtt tartok: a könyvtárban csak a munkával, otthon pedig csak a családdal foglalkozom. Nőként jobban átérzem a kollégáim problémáit, empatikus vagyok, néhány kérdésben viszont keménynek kell lennem – fogalmazott Tőzsérné.

– Azt, hogy igazgató lettem, sosem hatalomként éltem meg, hanem óriási felelősséget érzek kezdettől fogva: hiszen hetven dolgozó van a szakiskolában, ami azt jelenti, hogy hetven család megélhetéséért is felelek – nyilatkozta lapunknak Karnis Pálné, a pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vezetője.

– Bizonyára szerencsés vagyok, de soha nem tapasztaltam azt, hogy bárki is kétségbe vonná meglátásaimat. Mielőtt vezető lettem, igazgatóhelyettesként dolgoztam az iskolában, és sikerült kiépítenem a kapcsolati körömet. Annyiban látok különbséget női és férfi vezető között, hogy mi empatikusabbak és szociálisan érzékenyebbek vagyunk. Sokszor szemükre vetik azoknak a nőknek, akik inkább a karrierjüket építik, hogy mi lesz a családalapítással, de az iskola igazgató úgy gondolja, hogy a kettőt teljesen össze lehet egyeztetni, csupán a megfelelő háttér szükséges hozzá. Azt viszont hozzátette: az ő gyermekei már felnőttek, és tisztában van azzal is, hogy kisgyermekkel már sokkal nehezebb a helytállás.

Sokkal eltérőbb a nők és férfiak gondolkodásmódja

Egy bizonyos: férfi és nő más értékrend, más fontossági sorrend, más elvek szerint szemléli a világot. A férfi agya rendszerez, strukturál, „fiókokba zár”, a szabályszerűséget, ok-okozati összefüggést keresi. A női agy globálisabban, átfogóbban érzékeli és az emberi kapcsolatok minőségén át értékeli a világot. A férfi értékrendje siker- és eredmény-centrikus. A siker mutatói pedig az elért hatalom, a státusz, a pénz, az üzleti haszon, a versenytárs felett aratott győzelem. A nők számára fontosabbak a kapcsolatok, a népszerűség, a hasznosság érzése, mint a magas rang vagy a siker.

A nőknek gyakran dönteni kell: karrier vagy család

Pósán György, pszichológus azt mondta, az emberek manapság elfelejtenek élni, mert mindig csak az élet kellékeit hajtják. Nagyon magasak az elvárások: mindent érjek el 35 éves koromig, ez a tökéletes karrierépítés lényege. Nem véletlen, hogy a legtöbb cégvezető 40 év körüli. A nők más helyzetben vannak, nekik dönteni kell: karrier vagy család, és ez nagy terhet ró rájuk. Aztán vannak a céltudatos szinglik. Építik az egzisztenciájukat, de egyszer minden nőben feléled az anyai ösztön, és felmerülnek a kérdések: mire vágyom? Van-e értelme gyerek nélkül az életemnek? Ki tudok-e teljesedni anyaként?