"Ti mit gondoltok erről?" rovatunkból - „Tehetsz róla, tehetsz ellene”

A Női Esélyegyenlőségi Civil Csoport novemberi műhelymunkáján a Baba-Mama Alapítványtól Keszeli Judit kérte, hogy nyilvánítsunk véleményt a következő téma kapcsán.

Megjelentetjük a www.metropol.hu portálon jól összefoglalt írást, s kérjük, hogy írják meg az ezzel kapcsolatos véleményeket.

Nagy vihart kavart a közelmúltban a Baranya megyei rendőrség három videója, valamint a Vas megyei rendőrség néhány tanácsa a nemi erőszak elkerülésével kapcsolatban.

A videóknak köszönhetően égett be az internetezők tudatába a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” szlogen, amely azt sugallja, a ruházat, a viselkedés révén a nő is tehet arról, ha erőszak áldozatává válik. A rend Vas megyei őreinek üzenete szerint a visszautasítás dühöt kelthet a másikban, ezért a nőknek azt tanácsolják, kerüljék el a kacérkodást.

Rossz üzenetek

– Nagyon sok a probléma ezekkel a videókkal, üzenetekkel – mondja Horváth Éva, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa. Elmondása szerint egyébként sem bíznak az áldozatok abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik, a videók pedig kifejezetten azt üzenik, hogy ők tehetnek arról, ami velük történik. Az ilyen típusú üzenetek is közrejátszhatnak benne, hogy az uniós országok közül hazánkban jelentik be a legkevesebb nemi erőszakot.

Fotó: Kálló Péter

– Ráadásul a bejelentett esetek száma folyamatosan csökken, ami nem azt jelenti, hogy az esetek száma is. Az áldozatok inkább azt gondolják, hogy nem jó ötlet bejelentést tenni – fogalmaz a NANE munkatársa. A negatív üzenetek sora még folytatható: a férfiakról azt sugallják a kisfilmek, hogy ha nemet mondanak nekik, bedühödnek.

– Mintha olyan ösztönlények lennének, akik nem fogadják el mások határait – mondja Horváth Éva. A rendőri tanácsok életszerűtlen viselkedést várnak el a nőktől, akiknek a kialakuló intimebb helyzetekbe is el kellene kísérniük egymást.
– A rendőrség üzenetei hamis biztonságérzetbe ringatják a nőket, azt sugallva, hogy ha nem mennek el bulizni, nem öltöznek túl csinosan, akkor nem éri őket baj. A legtöbb erőszakot azonban ismerős követi el, partner által elkövetett erőszakot pedig kétszer annyi nő él át, mint ismeretlen általit – teszi hozzá Horváth Éva. Véleménye szerint a videók a társadalomban egyébként is erősen jelen levő áldozathibáztató attitűdöt erősítik meg.

Tévhitek az erőszakról

Az erőszak a legtöbbször olyan helyen történik, amelyet vagy az áldozat, vagy az elkövető ismer – sötét utcán, ismeretlen helyen ritkán kerül rá sor Horváth Éva elmondása szerint. Az áldozatot sem öltözékének kihívósága alapján választják a támadók, hanem az érdekli őket, megúszhatják-e az esetet. Az, hogy a ruházat és az esetek közt nincs ilyen típusú összefüggés,

a strand-analógiából érthetőbbé válik.

– A strandon, ahol gyakorlatilag színes fehérneműben vannak a nők, nem történik erőszak. Az emberek képesek visszafogni a szexuális vágyukat: akkor követnek el ilyen cselekményeket, ha nagy eséllyel megúszhatják – mondja Horváth Éva.

A prevenció inkább a potenciális elkövetők megszólításában rejlik. – Túlnyomórészt férfiak követnek el nemi erőszakot, fiatalkorban kell őket megszólítani, és elmondani nekik, hogy a másik testét beleegyezés nélkül nem lehet használni – mondja Horváth Éva. A családon, kapcsolaton belüli erőszak jeleiről egyébként is keveset tudnak a fiatalok, erről is beszélni kellene velük.

Főként, mivel egyes jeleket, mint például a féltékenykedést, romanticizálva kezeli a társadalmunk. A prevenció malmára hajtaná a vizet az elkövetők felelősségre vonása is – ez az igazi rendőrségi kompetencia, amellett, hogy az erőszak áldozataival foglalkozó munkatársakat felkészítik az esetek kezelésére.

A megelőzés többi része a tanárok, szülők feladata lehetne a NANE munkatársa szerint, ám sok esetben ők sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Persze a rendőrök közt is vannak, akik érzékenyen és megfelelő szakmaisággal állnak a témához: éppen ezért lenne fontos, hogy legyen egy egységes protokoll, és ne az egyes emberek különböző belátására legyen bízva, milyen szemlélettel kezelik az ügyet.

Az utcára mentek

Az elégedetlenség az utcára vitt sokakat: vasárnap SlutWalkot rendeztek Budapesten. Kiss Nóra szervező szerint a videók olyanoknál is „kicsapták a biztosítékot”, akik egyébként nem mondhatók aktivistatípusnak.

– A videók a nők biztonságérzetét ássák alá, pszichológiailag gyengítik őket, mindeközben az elkövetők öntudatát és jogosultságérzetét erősítik. Minden embernek joga van arra, hogy biztonságban legyen, és senkinek nincs joga mást bántalmazni, szexuális aktusra kényszeríteni. Aki igazán tehet ezek ellen a bűncselekmények ellen, az az elkövető, illetve a rendőrség.

Az elkövetővel foglalkozzanak

– A rendőrségi és bírósági eljárás során sokkal nagyobb hangsúlyt kap, hogy kiderítsék, az áldozat „mekkora ribanc”, mennyire „kereste magának a bajt”, mintsem az elkövető viselkedésének elemzése. Nincs olyan nő, akit ne zaklattak volna verbálisan, ötödünket fizikailag is bántalmazták. Ha a szexuális erőszakot a nők okozzák azzal, hogy feslett viselkedésükkel előhozzák a férfiakból az állatot, akkor mindenkivel megeshet, hogy a törvény és a rendőrség nem megvédi, hanem inkább „leribancozza” – mondja Kiss Nóra.

A SlutWalk szervezői a rendőrségi és bírósági procedúrát az áldozat számára fájdalmas, megalázó és sértő jellegűnek tartják, melyekben a nemi erőszak elkövetőinek közel 99%-a büntetlen marad.

– Nem csoda, hogy a nemi erőszakok tizedét sem jelentik. Jó példa erre a most napvilágot látott gólyatáboros eset. Úgy látják ugyanakkor, hogy változik a hozzáállás. Persze az sem mindegy, hogy a rendszer támogatja vagy elítéli az ilyen cselekményeket.

– A népesség felét érintő kérdéseket nem lehet azzal elintézni, hogy az áldozatok maguknak keresik a bajt. Követeljük együtt, hogy a rendőrség vonja vissza az áldozathibáztató anyagokat, szakszerűen és hatékonyan tájékoztassa az állampolgárokat, védje az áldozatokat, és üldözze az elkövetőket, a parlament pedig ratifikálja a nők elleni erőszak elleni küzdelemre és az áldozatok védelmére átfogó stratégiát előíró isztambuli egyezményt. A kormány hajtsa végre és tartassa be az abban foglaltakat – mondja Kiss Nóra.

Az erőszak arca

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a közelmúltban készített kutatást több mint negyvenezer európai nő, köztük 2500 magyar válaszai alapján. A magyar válaszadó nők 14%-át bántalmazta 15 éves kora óta ismeretlen, ugyanakkor azoknak, akik valaha éltek már kapcsolatban, 21%-át partnere bántotta. A kutatás a partner által elkövetett fizikai vagy szexuális erőszak kapcsán rákérdezett arra is, milyen háttérrel rendelkezett az elkövető. A partner kora és az erőszak közt semmiféle kapcsolat nincsen, és az együtt töltött évek sem számítottak. Az, hogy mi a partner foglalkozása, illetve az adott pillanatban épp alkalmazásban volt-e valahol, szintén nem játszott szerepet. Aki nem engedett beleszólást a nőnek közös döntésekbe, hajlamosabb volt az erőszakra (29%, szemben a döntésbe beleszólást engedők 7%-ával). Szintén komoly tényező az alkoholfogyasztás (ötször gyakoribb a bántalmazás) és az otthonon kívül tanúsított erőszakos viselkedés (ugyancsak ötszörös gyakoriság).

A nemi erőszakról

• Férfi is elszenvedheti, meleg és heteroszexuális egyaránt. A jellemzők eltérhetnek a különböző típusú kapcsolatokban elkövetett nemi erőszakok esetében, de az áldozatok hasonló érzéseket élnek át.

• A hatalomra törekvés a nemi erőszak egyik fő eleme, ezen keresztül is hatalmat gyakorol az elkövető az áldozat felett. Utóbbiak nagy része az erőszak közben halálfélelmet él át.

• Az egyik fél beleegyezése nélkül létrejövő összes szexuális tevékenység nemi erőszak.

• A nemi erőszakot az esetek 70%-ában ismerős követi el.