"Ti mit gondoltok erről?" rovatunkból - Kevés nő a hazai közéletben

A metropol.hu hírportál, Horn Andrea írása.

A 93. helyen áll Magyarország a 142 vizsgált ország közül a Világgazdasági Fórum múlt héten közzétett jelentése, a Global Gender Gap (GGG) Report szerint.

A szervezet 2006 óta végzi a felmérést, amely négy szempontból elemzi az esélyegyenlőséget: figyelembe veszi a nők helyzetét a gazdasági életben, az oktatásban és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, valamint a politikai életben.

Az egyes területeken azok az országok kapnak 1 pontot, ahol teljes az egyenlőség férfiak és nők között, míg a többinek ennél arányosan kisebb pontszám jár. Ezek átlagából alakul ki a GGG-index, amely alapján sorba rendezik az országokat.

Magyarország idén 0,67 pontot ért el, ami valamivel jobb ugyan az elmúlt három év eredményénél, de rosszabb a 2008-ban és 2009-ben elértnél. A helyezést tekintve az idei a legrosszabb.
 

Ahol jobb a helyzet...

Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az oktatás tekintetében van leginkább egyenlőség a két nem között. Az írástudatlanság mindkét csoportra ugyanolyan kis mértékben jellemző, és az alap- és középfokú oktatásban is szinte azonos arányban vannak jelen a fiúk és a lányok, a felsőoktatásban azonban több nő tanul.

Ám ez sem elég ahhoz, hogy az élmezőnybe jussunk: Magyarország e szempontból a 71. pozíciót foglalja el a listán; a kelet-közép-európai térségben, a Baltikumban, de még Afrikában is akadnak olyan országok, amelyekben megvalósul a teljes egyenlőség.

A nők egészségügyi helyzetét tekintve a 37. helyen található Magyarország. A jobb eredmény oka az, hogy nálunk a lány magzatokat nem vetetik el, mint sok más országban, és a férfiak és a nők nagyjából ugyanannyi ideig maradnak egészségesek.
 

...és ahol rosszabb

A gazdaság területén két mutató szerint is óriási a különbség férfiak és nők között: az azonos munkáért járó bér és a magas presztízsű munkakörökben való jelenlét szempontjából. Magyarország ebben az összesítésben a 69. helyet érte el.

Amiben az utolsók közé tartozunk (128.), az a nők politikai részvétele. Ebben jelentősen elmaradunk a szomszédainktól, és olyan államok is előttünk kaptak helyet, mint Szaúd-Arábia vagy Szíria.

Az elmúlt évekre vonatkozó adatokból kiolvasható, hogy bár néhány századponttal magasabb értéket jegyeztek fel a kutatók e területen, mint tavaly és 2012-ben, még a 2008-as és 2009-es, ugyancsak szerény eredménytől (0,106 pont) is távol vagyunk.
 

Trendek

Világszinten is az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából a legkisebb a különbség férfiak és nők között (96%), de hasonló a helyzet az oktatáshoz való hozzáférés területén is.

A munkahelyeken rosszabb a helyzet: a nők részvétele, esélyei e téren 60 százalékon állnak. Ha a folyamat ilyen ütemben halad, további 81 évre lesz szükség, hogy a nők felzárkózzanak a férfiakhoz.

Ennél is rosszabbak a politikában mutatkozó állapotok, ahol csupán 21 százalékban mondható „egyenlőnek” a két nem. Igaz, ezen a területen mérték a legnagyobb arányú javulást a kutatók az első riport megjelenése óta.

Elment mellettünk a világ

Réz Anna filozófus, az Üvegplafon elnevezésű kezdeményezés házigazdája

Önök szerint is úgy romlik a helyzet, ahogyan azt Magyarország pozíciója mutatja?
– Meggyőződésem, hogy nem. Látszólag sokat buktunk az elmúlt kilenc évben, a helyezés azonban inkább azt mutatja, hogy elment mellettünk a világ. Ebben az időszakban számos ország rengeteget tett azért, hogy a nők gazdasági és politikai reprezentációja kiegyenlítődjön, nálunk azonban semmi sem történt ennek érdekében. Nem nálunk romlott sokat a helyzet -- másutt javult.

Érzékelnek bármilyen előrelépést?
– Egyáltalán nem, ezért is jó dolog, hogy legalább a sajtó foglalkozik a témával, így a nyilvánossághoz is több jut el róla.

Több országban vannak érvényben kvóták, amelyek a női résztvevők számát szabják meg egy-egy szervezeten, intézményen belül. Érdemes lenne Magyarországon is bevezetni hasonlót?
– Formálisan elegendő lenne, ha megtörténne, a GGG-listán automatikusan előbbre ugranánk, hiszen ők csak a számszerű adatokat vizsgálják. Az viszont, hogy érdemben mennyit javítana a jelenlegi helyzeten, számtalan dologtól függ. Ha a politikát nézzük, például attól, hogy hogyan alakulnak az egyes pártok szelekciós mechanizmusai, kap-e lehetőséget egy nő a parlamentbe jutása után arra, hogy saját ügyeket kezdeményezzen, vigyen.
Egy ilyen kvótának az a célja, hogy korrigálja az egyenlőtlenségeket, így a tipikusan női szempontok, érdekek markánsabban tudjanak megjelenni a politikai és a közéletben, a politikai döntéshozatalban. De a most kormányzó párt nem enged teret az egyéni hangoknak a saját pártján belül sem, ezen a problémán pedig a kvóta sem segítene.

A mindennapokban hol mutatkozik meg a legmarkánsabban a nemek közötti egyenlőtlenség?
– Nagyon sok nő van anyagilag kilátástalan vagy függő helyzetben. Nem azért, mert nem jut vezető pozícióba egy multinacionális cégnél, hanem mert a gyerekvállalás után képtelen visszamenni dolgozni, vagy mert csak olyan állást talál, amelyben nem tud eleget keresni ahhoz, hogy eltartsa a családját.